papnő mi történt - mondta rekedten Kanako. Erre a papnő is felfigyelt ezért odavitte a gyógyteát.

Idd meg ettől egy kis erőt, kapsz! -adta a kezébe a teát.

Mi történt - adta oda a már üres poharat és tette fel a kérdést.

Átkot szórtak reád leányom. De nyugodj meg a lelked erős volt és megtörte - mondta, és ezzel otthagyta. Kanako most az alvó Sesshoumarura tévedt a szeme és akaratlanul is de megsimogatta a fejét. Kanako már tudta beleszeretett. De ezt nem, mert elmondani neki. Kanako közelebb hajolt Sesshoumaruhoz.

Szeretlek, de nem merem elmondani neked - súgta olyan halkan, hogy a már ébren lévő Sesshoumarunak is hegyezni kellet a fülét. Mivel Sesshoumaru már az óta ébren volt mióta a papnő bejött csak pihentette a szemét. És ez kicsit meglepte, mert ő is így érzet iránta. Kanako mér feküdt, volna vissza, ha nem kapja el Sesshoumaru a kezét. Kanako nem értette, hogy miért raggatta meg a kezét, de rájött, amikor Sesshoumaru szemébe nézet.

Én.. - próbálta menteni a menthetőt de Sesshoumaru nem engedte, megcsókolta és a füléhez hajolt.

Én is szeretlek de nem mertem elmondani - suttogta ő is Kanako fülébe. Erre Kanako elmosolyodott és ő is megcsókolta.