Kedves Kanako!

Tudom azt kérted, ne lepjelek meg semmivel, de szeretném, ha ezt a gyönyörű ruhát felvennéd.

Tudnod kel, hogy már nem sokáig fogok élni már csak egy-két hetem, van és távozom az élők sorából.

Szeretném, megköszöni, hogy a lányom helyet lányom voltál és gondoztál.

Nem szeretném, ha látnod kéne, hogyan távozok az élők sorából ezért egy barátomhoz mentem!

A te bolondos öregasszonyod

2 rész

Kanako miután vége lett a tavaszi virágköszöntőnek az erdőbe ment sétálni de mikor a tóhoz ért meglátott egy kislányt, aki nagyon szomorú volt.

-hiányzol mama - hallatszott a kislány szájából.

-Szia te ki vagy és hol van a mamád - ment oda Kanako.- Erre a kislány megfordult.

-Szia a nevem Rin és a mamám a csillagok között figyel le rám és te ki vagy - tette fel Rin Kanakónak a kérdést.

- Az én nevem Kanako mond Rin szeretnél játszani egy kicsit utána, hazakísérlek a vigyázódhoz - mondta Kanako kedvesen.

-Persze - mondta már vidáman Rin s elkezdtek játszani. Mikor már Kanako elfáradt ezt kérdezte:

-Rendben megadom magam, ha megyünk - mondta Kanako mivel látta, ha nemet mond egész éjjel üldözni, fogja Rint. Így hát elindultak Rinékhez de ekkor Kanako megtorpant.

-Valami baj van Kanako - kérdezte Rin.

-Rin te hol laksz - tette fel félősen, mert nem akart még egyszer találkozni Sesshoumaruval.

-A palotában Sesshoumaru és Jeken samaval miért - kérdezte meg Rin.

-Rin nem szeretnék Sesshoumaruval találkozni ezért csak egy ideig, kísérlek el, de holnap, ha délben eljössz a tóhoz, akkor ott játszhatunk rendben - mondta Mayumi hátha nem kel elkísérnie Rint teljesen Sesshoumaruhoz.

-Hol volt - kérdezte olyan ridegen, hogy Kanako majdnem leejtette az alvó Rint.

-A tónál találtam rá - felelete olyan hidegen, mint a kérdezet, ám ekkor Kanako közelebb ment Sesshoumaruhoz és átadta Rint. - Szívesen - tette hozzá Kanako és elment. Sesshoumaru még sokáig nézte az eltávolodó Kanakot, de utána bevitte Rint a szobájába. Kanako mint minden este most is az utcákat járta és gondolkozott. Kanako miután élveztette szüleit azóta nem érzett olyat, hogy szerettet csak az anyó iránt, de most Sesshoumaru iránt is érzett valamit, amit eddig soha Rint úgy szerette, mint a lányát pedig még csak egy napja ismerte. Kanako így ment hogy a gondolatok kavarognak a fejében. Mikor feljött az első napsugár Kanako visszaindult a kunyhóba. Mikor oda ért átöltözött és lefeküdt aludni de még mielőtt elaludt volna akkor is csak Sesshoumarura és Rinre tudott, gondolni de mikor sikerült, elaludni az álmok világában érezte, hogy nem hagyták se, szülei se pedig barátai egyedül.

Folytatás következik!