1.fejezet
2006.07.31. 19:55
Sajna,ez a fic még nincs befejezve,de szerintem igyis elég érdekes...
Egy angyal álma
By mayumi11
Egy kislány futott a mamájához és ölelte át.
- Mama mikor megyünk haza - kérdezte a kislány.
- Nem tudom Maya - mondta az anya. Ám ekkor megjelent egy csomó katona és elkezdték megölni az embereket.
- Mama - kiáltotta a kislány, mert eltalálta az édesanyát egy nyílvessző. Az anya a földre esett a kislány pedig odafutott és lerogyott mellé.
- Maya - mondta rekedt hangon az anya - kérlek, figyelj ide... én, most elalszom örökre,… de meg kell ígérned, hogy… ezt a nyakláncot az életed árán is megvéded - akasztotta az eddig az anya nyakában lógó nyakláncot lánya nyakába.
- Megígérem -nyelt egy nagyot a kislány.
- Most pedig menekülj és vissza se nézz - ezzel az anya örök álomra hunyta a szemét. Maya még egy percet nézte az édesanyát, de utána egy nála 4 évvel fiatalabb kislány futott oda hozzá.
- Maya én úgy félek a mama meg a papa.. - mondta kislány, de nem fejezte be, mert elkezdett sírni. Maya felemelte a kislány arcát letörölte a könnyeit és felállt.
- Gyere, elmegyünk innen itt nem, maradhatunk - mondta Maya és segített felállni a kislánynak utána, meg fogta a kezét és elkezdtek futni az erdőbe s tűntek el a fák lombjainak takarásával.
10 évvel később
- Nanami merre vagy - kiáltotta egy 18 éves lány - gyere elő tovább kel mennünk - kiáltotta tovább.
- Itt vagyok Maya - integetett egy 14 éves lány egy fáról.
- Gyere le és menjünk, tovább- mondta egy kis szigorral maya.
- Rendben - sóhajtott Nanami és ezzel együtt már lent is volt.
- Indulás - mondta Maya és elindult egy irányba. Mikor letáboroztak Nanami odament Mayához.
- Maya mondj nekem egy szép verset - mondta Nanami és lefeküdt úgy, hogy a fejét maya ölébe hajtotta.
- Rendben van. Ezeket még az édesanyám mondta nekem, de még minden egyes szavára emlékszem -mondta Maya
- -Ha magasra felemeled a fejed és megcsókolod a szelet, és megöleled az eget, és elmondod imádságodat, és soha nem hazudsz, egy napon megtanítalak, hogyan kell repülni. -fejezte be az első verset.
- Nagyon szép volt. Még egyet - kérlelte Nanami.
Egész éjjel majd én figyelem álmodat Egész éjjel majd én melletted leszek. Minden rossz álmodnál majd én ott leszek, Fogom a kezed, mondom neked minden jó lesz. Amikor sírsz majd én, ott leszek... Mondva neked Te soha nem vagy semmi, Soha nem vagy kevesebb, mint szép. Ne aggódjál Én, itt vagyok melletted a Védő Angyalod -mikor befejezte Nanami már aludt. Erre, Maya erre elmosolyodott és így aludt el. Maya álma egy gyönyörű angyalról szolt. Maya úgy érezte, ismeri azt az angyalt, de csak homályosan látta az arcát ezért nem tudta ki az. Az angyal felé nyújtotta a kezét, de mikor Maya meg akarta fogni felébredt. Elsőnek nem értette miért kelt fel ilyen hirtelen, de amikor újra halotta azt a hangot, amit az előbb már tudta. Letette Nanami fejét a földre és elindult a hang irányába.
Folyt...
|